Cseh–Morva Protektorátus
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Cseh–Morva Protektorátus | |||||
| A náci Németország protektorátusa | |||||
Protektorat Böhmen und Mähren (német) 1939. március 15. – 1945. május 8.Protektorát Čechy a Morava (cseh) | |||||
| |||||
 | |||||
A Cseh–Morva Protektorátus | |||||
| Nemzeti himnusz: Kde domov můj / Wo meine Heimat ist ("Hol van hazám?") | |||||
| Általános adatok | |||||
| Fővárosa | Prága | ||||
| Hivatalos nyelvek | cseh • német | ||||
| Államvallás | római katolikus egyház | ||||
| Kormányzat | |||||
| Államforma | náci egypártrendszer totalitárius diktatúra alatt | ||||
| Kormányzó | Konstantin von Neurath (első) Wilhelm Frick (utolsó) | ||||
| Elnök | Emil Hácha | ||||
| Miniszterelnök | Rudolf Beran (első) Richard Bienert (utolsó) | ||||
| |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cseh–Morva Protektorátus témájú médiaállományokat. | |||||
A Cseh–Morva Protektorátus, korabeli megnevezéssel Cseh-Morva Védnökség[1] (csehül Protektorát Čechy a Morava, németül Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) a Harmadik Birodalom által korábban már megszállt nyugat-csehszlovákiai területeken 1939. március 15-én létrehozott protektorátus. A protektorátus félgyarmati helyzetbe süllyesztette Csehországot. A volt köztársasági elnök, Emil Hácha ugyan a helyén maradt, de az igazi hatalmat a Führer által kinevezett kormányzók (helytartók) gyakorolták.
A német kormányzat betiltott minden náciellenes sajtót és szervezetet. A németekkel szimpatizáló csehek a Vlajka nevű szervezetbe tömörültek. Mindennapossá vált a rendőri és politikai terror. Munkatáborok jöttek létre, pl. Theresienstadt. A cseh gazdaságot a német hadiipar számára alakították át. Üldözték a nemzeti érzelmű értelmiséget: 1939. november 17-én bezárták az összes cseh egyetemet és főiskolát. A leghírhedtebb kormányzó Reinhard Heydrich volt (SS-helyettes), aki 1942-ben az Antropoid hadművelet során merénylet áldozata lett. A németek bosszúból két cseh falut kiirtottak (Ležáky, Lidice). A cseh és morva területeket 1945-ben délről az angolszász erők, keletről és északról pedig a román és szovjet hadsereg szabadította föl. Prága 1945. május 9-én szabadult föl.
Története
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Előzmények
| Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Náci megszállás
| Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Felszabadulás
| Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Kormányzat
A kormány tagjai
| Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Vezetők
Cseh- és Morvaország elnöke
A Nemzeti Partnerség (NS) szélsőjobboldali párt
| Portré | Elnök | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Hivatali idő | Párt | |
|---|---|---|---|---|---|---|
 | (1872-1945) | 1939. március 16. | 1945. május 9. | 6 év és 54 nap | NS | |
Cseh- és Morvaország miniszterelnökei
A Nemzeti Partnerség (NS) szélsőjobboldali párt
| # | Portré | Miniszterelnök | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Hivatali idő | Párt | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| — |  | Rudolf Beran (1887–1954) | 1939. március 16. | 1939. április 27. | 42 nap | NS | |
| 1. |  | hadseregtábornok (1890-1942) | 1939. április 27. | 1941. szeptember 27. | 2 év, 153 nap | NS | |
| — |  | Jaroslav Krejčí (1892–1956) | 1941. szeptember 28 | 1942. január 19 | 113 nap | NS | |
| 2. | | (1892–1956) | 1942. január 19. | 1945. január 19. | 3 év | NS | |
| 3. |  | (1881-1949) | 1945. január 19. | 1945. május 5. | 106 nap | NS | |
A Wehrmacht legfelsőbb parancsnoka Cseh- és Morvaországban
| # | Portré | Parancsnok | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Hivatali idő | Ágazat | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. |  | gyalogsági tábornok (1883–1948) | 1939. március 15. | 1939. március 18. | 3 nap |  Német hadsereg | |
Cseh- és Morvaország birodalmi kormányzói (protektorai)
Ideiglenesen kinevezett kormányzók
| # | Portré | Parancsnok | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Hivatali idő | Párt | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. |  | Konstantin von Neurath (1873–1956) | 1939. március 21. | 1941. szeptember 29. (de facto) 1943. augusztus 24. (de jure) | 248 nap | NSDAP | |
| — |  | SS-Obergruppenführer Reinhard Heydrich (1904–1942) | 1941. szeptember 29. | 1942. június 4. | 248 nap | NSDAP | |
| — |  | SS-Oberst-Gruppenführer Kurt Daluege (1897–1946) | 1942. június 5. | 1943. augusztus 24. | 1 év és 80 nap | NSDAP | |
| 2. |  | (1877-1946) | 1943. augusztus 24. | 1945. május 8. | 1 év, 257 nap | NSDAP | |
Jegyzetek
- ↑ 1942. évi XIX. törvénycikk indokolása a személyállapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában Budapesten, 1941. évi szeptember hó 1. napján kelt magyar-német egyezmény becikkelyezésére
További információk
- Amtliches Deutsches Ortsbuch für das Protektorat Böhmen und Mähren
Kapcsolódó szócikkek
Csehország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 | Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
