Direkt limesz (kategóriaelmélet)

A matematikában a direkt limesz objektumok irányított rendszerének kategóriaelméleti értelemben vett kolimesze. Először adott algebrai struktúrák (pl. csoportok, modulusok) direkt limeszét definiáljuk, majd teljes általánosságban tetszőleges kategóriában is definiáljuk a direkt limesz fogalmát.

Definíciók

Algebrai objektumok

Ebben a szakaszban objektumaink algebrai struktúrával ellátott halmazok – például csoportok, gyűrűk, adott gyűrű fölötti modulusok, adott test fölötti algebrák, stb. Ennek szellemében „homomorfizmus” alatt mindig a megfelelő algebrai struktúrák közti homomorfizmust értjük, azaz például csoportok esetében csoporthomomorfizmust, gyűrűk esetében gyűrűhomomorfizmust s így tovább.

Először objektumok és homomorfizmusok direkt rendszerét definiáljuk. Ehhez tekintsünk egy I , {\displaystyle \langle I,\leq \rangle } irányított halmazt: ez egy {\displaystyle \leq } részbenrendezéssel ellátott I {\displaystyle I\,} halmaz úgy, hogy I {\displaystyle I\,} bármely két elemének létezik felső korlátja, azaz

i , j I : k I : i k , j k {\displaystyle \forall i,j\in I:\,\exists k\in I:\,i\leq k,\,j\leq k} .

Legyen { A i : i I } {\displaystyle \{A_{i}:i\in I\}} algebrai objektumok egy családja, ahol I {\displaystyle I\,} irányított indexhalmaz és minden i j {\displaystyle i\leq j} -re adott egy f i j : A i A j {\displaystyle f_{ij}:A_{i}\rightarrow A_{j}} homomorfizmus az alábbi tulajdonságokkal:

  1. f i i {\displaystyle f_{ii}\,} az A i {\displaystyle A_{i}\,} identitása, valamint
  2. f i k = f j k f i j {\displaystyle f_{ik}=f_{jk}\circ f_{ij}} fennáll minden i j k {\displaystyle i\leq j\leq k} esetén.

Ekkor az A i , f i j {\displaystyle \langle A_{i},f_{ij}\rangle } párt I {\displaystyle I\,} fölötti direkt rendszernek nevezzük.

Az A i , f i j {\displaystyle \langle A_{i},f_{ij}\rangle } direkt rendszer direkt limeszének A {\displaystyle A\,} alaphalmazát az A i {\displaystyle A_{i}\,} halmazok diszjunkt uniójának az alábbi {\displaystyle \sim \,} ekvivalenciareláció szerinti faktoraként definiáljuk:

A = lim A i = i A i / . {\displaystyle A=\varinjlim A_{i}=\bigsqcup _{i}A_{i}{\bigg /}\sim .}

Itt x i A i {\displaystyle x_{i}\in A_{i}} és x j A j {\displaystyle x_{j}\in A_{j}} ekvivalensek, jelölésben x i x j {\displaystyle x_{i}\sim \,x_{j}} , ha van olyan k I {\displaystyle k\in I} , melyre f i k ( x i ) = f j k ( x j ) {\displaystyle f_{ik}(x_{i})=f_{jk}(x_{j})\,} . Heurisztikusan két elem akkor és csak akkor esik egybe a direkt limeszben, ha egy idő után a direkt rendszerben is egybeesnek. Az így definiált A {\displaystyle A\,} halmazt ugyanazzal a struktúrával látjuk el, amit a direkt rendszer elemei birtokoltak; a vonetkozó algebrai műveleteket értelemszerűen definiáljuk a reprezentánsokon. Például gyűrűk esetén az összeadás [ x i ] + [ x j ] := [ f i k ( x i ) + f j k ( x j ) ] {\displaystyle [x_{i}]+[x_{j}]:=[f_{ik}(x_{i})+f_{jk}(x_{j})]} lesz.

Ebből a definícióból azonnal adódik, hogy minden i I {\displaystyle i\in I} indexre létezik egy ϕ i : A i A {\displaystyle \phi _{i}:A_{i}\rightarrow A} kanonikus morfizmus, ami minden elemhez az A {\displaystyle A\,} -beli ekvivalenciaosztályát rendeli.

Fontos megemlíteni, hogy egy gyűrű feletti modulusok kategóriájában a direkt limesz egzakt funktor.

Direkt rendszer direkt limesze tetszőleges kategóriában

A direkt limeszt tetszőleges C {\displaystyle {\mathcal {C}}} kategóriában is definiálhatjuk egy megfelelő univerzális tulajdonság segítségével. C {\displaystyle {\mathcal {C}}} -beli objektumok és morfizmusok direkt rendszere ugyanúgy definiálható, mint fent. Az X i , f i j {\displaystyle \langle X_{i},f_{ij}\rangle } direkt rendszer direkt limesze az X , ϕ i {\displaystyle \langle X,\phi _{i}\rangle } pár, ahol X O b C {\displaystyle X\,\in Ob\,{\mathcal {C}}} , a ϕ i : X i X {\displaystyle \phi _{i}:X_{i}\rightarrow X} kanonikus morfizmusokkal együtt, melyekre ϕ i = ϕ j f i j {\displaystyle \phi _{i}=\phi _{j}\circ f_{ij}} teljesül minden i , j I {\displaystyle i,j\in I\,} esetén.

Az X , ϕ i {\displaystyle \langle X,\phi _{i}\rangle } pár univerzális abban az értelemben, hogy minden más ugyanezen feltételeknek eleget tevő Y , ψ i {\displaystyle \langle Y,\psi _{i}\rangle } párra egyértelműen létezik egy u : X Y {\displaystyle u:X\rightarrow Y} morfizmus, amely az alábbi diagramot minden i , j I {\displaystyle i,j\in I\,} -re kommutatívvá teszi:

A direkt limeszt az alábbi módon jelölik:

X = lim X i {\displaystyle X=\varinjlim X_{i}}

ahol a direkt rendszer továbbra is X i , f i j {\displaystyle \langle X_{i},f_{ij}\rangle } .

Az algebrai objektumok esetével ellentétben nem minden kategóriában létezik direkt limesz. Ha viszont létezik, akkor egyértelmű abban az erős értelemben, hogy ha X {\displaystyle X} és X {\displaystyle X*} is direkt limesze ugyanannak a direkt rendszernek, akkor egyértelműen létezik egy X X {\displaystyle X*\,\to X\,} izomorfizmus, ami a kanonikus morfizmusokkal kommutál.

Itt jegyezzük meg, hogy egy C {\displaystyle {\mathcal {C}}} kategóriabeli direkt rendszer funktorokkal is leírható. Tetszőleges I , {\displaystyle \langle I,\leq \rangle } irányított halmaz tekinthető I {\displaystyle {\mathcal {I}}} kis kategóriának, ahol a morfizmusok az i j {\displaystyle i\rightarrow j} nyilakból állnak: i j {\displaystyle i\rightarrow j} akkor és csak akkor, ha i j {\displaystyle i\leq j} . A direkt rendszer nem más, mint egy I C {\displaystyle {\mathcal {I}}\rightarrow {\mathcal {C}}} kovariáns funktor.

Általános definíció

Legyenek I {\displaystyle {\mathcal {I}}} és C {\displaystyle {\mathcal {C}}} kategóriák. Jelölje c X : I C {\displaystyle c_{X}:{\mathcal {I}}\rightarrow {\mathcal {C}}} az X O b C {\displaystyle X\in Ob{\mathcal {C}}} -be menő konstans funktort. Tetszőleges F : I C {\displaystyle F:{\mathcal {I}}\rightarrow {\mathcal {C}}} funktorhoz definiáljuk a

lim F : C S e t {\displaystyle \lim _{\longrightarrow }F:{\mathcal {C}}\rightarrow \mathbf {Set} }

funktort, amely minden X O b C {\displaystyle X\in Ob{\mathcal {C}}} objektumhoz a F c X {\displaystyle F\to c_{X}} természetes transzformációk H o m ( F , c X ) {\displaystyle \mathrm {Hom} (F,c_{X})} halmazát rendeli. Ha lim F {\displaystyle \lim _{\longrightarrow }F} reprezentálható, akkor a C {\displaystyle {\mathcal {C}}} -beli reprezentáns objektumot F direkt limeszének nevezzük és szintén lim F {\displaystyle \lim _{\longrightarrow }F} -fel jelöljük.

Legyen a C {\displaystyle {\mathcal {C}}} kategória Abel, ahol objektumok tetszőleges (akár végtelen) direktösszege létezik (ez az AB3 Grothedieck axióma ). Ekkor a lim F {\displaystyle \lim _{\longrightarrow }F} funktor reprezentálható minden F : I C {\displaystyle F:{\mathcal {I}}\rightarrow {\mathcal {C}}} funktorra és

lim : H o m ( I , C ) C , F lim F {\displaystyle \lim _{\longrightarrow }:\mathrm {Hom} ({\mathcal {I}},{\mathcal {C}})\rightarrow {\mathcal {C}},F\mapsto \lim _{\longrightarrow }F}

Abel kategóriák közti jobbegzakt funktor.

Példák

  • Egy M halmaz M i {\displaystyle M_{i}} részhalmazainak egy családján a tartalmazás részbenrendezés. Direkt limesze az unió: M i {\displaystyle \bigcup M_{i}} .
  • Let I be tetszőleges irányított halmaz, amelynek van legnagyobb eleme, legyen ez m. Ekkor a megfelelő direkt rendszer direkt limesze izomorf Xm-mel, a φm: XmX kanonikus morfizmus izomorfizmus.
  • Legyen p prímszám. Tekintsük a Z/pnZ csoportok és a p-vel való szorzás által indukált Z/pnZZ/pn+1Z homomorfizmusok direkt rendszerét. Ennek a rendszernek a direkt limesze az összes p-hatvány rendű egységgyök által alkotott Z(p) csoport.
  • A direkt limesz és az inverz limesz kapcsolata:
H o m ( lim X i , Y ) = lim H o m ( X i , Y ) . {\displaystyle \mathrm {Hom} (\varinjlim X_{i},Y)=\varprojlim \mathrm {Hom} (X_{i},Y).}
  • Tekintsük az {An, φn} sorozatot, ahol An C*-algebra és φn : AnAn + 1 *-homomorfizmus. A direkt limesz konstrukciójának C*-analogonja a fenti univerzális tulajdonságot kielégítő C*-algebra.

Kapcsolódó konstrukciók és általánosítások

A direkt limesz kategóriaelméleti értelemben vett duálisa az inverz limesz. Általánosabb kategóriaelméleti fogalmak a limesz és a kolimesz. Az elnevezések megtévesztők lehetnek: a direkt limesz kolimesz, míg az inverz limesz limesz.

Hivatkozások

  • Bourbaki, Nicolas (1968), Elements of mathematics. Theory of sets, Translated from the French, Paris: Hermann, MR0237342
  • Mac Lane, Saunders (1998), Categories for the Working Mathematician, vol. 5 (2nd ed.), Graduate Texts in Mathematics, Springer-Verlag
Sablon:Kategóriaelmélet
  • m
  • v
  • sz
Alapvető fogalmak
Kategória · Diagram (Kommutatív diagram) · Morfizmus (mono, epi, izo) · Funktor (Adjungált funktor) · Természetes transzformáció · Univerzális tulajdonság
Univerzális konstrukciók
Limeszek
Terminális objektumok · Produktumok · Ekvalizátorok (kernelek) · Visszahúzások · Inverz limeszek
Kolimeszek
Iniciális objektumok · Koproduktumok · Koekvalizátorok (kokernelek) · Kitolások · Direkt limeszek
Konstrukciók kategóriákon
Szabad kategória · Funktorkategória · Oppozit kategória és dualitás · Hányadoskategória · Szorzatkategória · Vesszőkategória · Részkategória