Koromlak

Koromlak (Koromľa)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Szobránci
Rang	község
Első írásos említés	1337
Polgármester	Silvia Žeňuchová
Irányítószám	072 62
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	SO
Népesség
Teljes népesség	414 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	275 m
Terület	13,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 42′ 55″, k. h. 22° 17′ 30″48.71527778, 22.2916666748.715278°N 22.291667°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 55″, k. h. 22° 17′ 30″48.71527778, 22.2916666748.715278°N 22.291667°E
Koromlak weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Koromlak (1899-ig Korumlya, szlovákul: Koromľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

Szobránctól 10 km-re délkeletre, a Koromlaki patak partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 215 és 850 m között váltakozik.

Nevének eredete

A hagyomány szerint neve a magyar korom főnévből ered és a falu szénégetőire utal. A szlovák név is a magyarból származik.

Története

A falut a nagymihályi uradalom területén a 14. század első felében alapították, de területén már a bronzkorban is éltek emberek. 1337-ben említik először, amikor nagymihályi András fia Jakov és Jakov fia László azért tiltakoztak Ung, Bereg és Szabolcs vármegyék közös kongregációján, mert Ung megye alispánja és Drugeth Vilmos várnagya a vlach jog alapján a koromlyai területre ruszin pásztor lakosságot telepített be. 1365-ben „Korumlia”, 1366-ban „Korumlya” a település neve. A falu – melynek élén a kenéz állt – 1373-ban a Drugethek birtoka és a tibai váruradalom része lett. 1418-ban „Koromlya”, 1437-ben „Koromplya” alakban említik. Egy 1454-ben kelt okirat megemlíti a régi falusi bíró, a scultetus soltész malmát. Lakói főként mezőgazdasággal, favágással, szénégetéssel foglalkoztak. Anyakönyveit 1766-tól vezetik, plébániája 1771-ben már létezett.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KORUMLYA. Oláh falu Ungvár Várm. földes Ura G. Sztárai Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Tibéhez nem meszsze, és annak filiája, határbéli földgye jó, vagyonnyai külömbfélék.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Korumlya, Ungh vmegyében, orosz falu, Ungvárhoz északra 2 órányira: 23 római, 354 g. kath., 29 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Hegyes határ. Nagy erdő. F. u. gróf Sztáray örök. Horváth, s m.”^[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 636, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2003-ban 538 lakosa volt.

2011-ben 481 lakosából 410 szlovák.

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.

További információk

• Községinfó
• Koromlak Szlovákia térképén
• Ruszinok és pásztor-lakosság Kelet-Szlovákiában a középkorban
• E-obce.sk

Jegyzetek