Ku császár
A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll. |
Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Ku császár | |
Ku császárt ábrázoló reliefről készült pacskolat a Han-korból | |
Kína legendás uralkodóinak egyike az öt császár korában | |
Uralkodási ideje | |
kb. i. e. 2436 – kb. i. e. 2366 | |
Elődje | Csuan-hszü (Zhuanxu) |
Utódja | Cse (Zhi) császár |
Életrajzi adatok | |
Született | nem ismert |
Elhunyt | nem ismert |
Édesapja | Csiao-csi (Jiaoji) |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ku császár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Átírási segédlet | |
Ti Ku | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 帝嚳 |
Egyszerűsített kínai | 帝喾 |
Mandarin pinjin | Dì Kù |
Wade–Giles | Ti4 Ku4 |
Ku császár legendás kínai uralkodó, hérosz az öt császár korában és az ókori kínai mitológiában. A Sárga Császár egyenes ági leszármazottja, akinek két fia, Cse (Zhi) és Jao (Yao) is uralkodóvá lett.[1] Vannak olyan elképzelések, melyek szerint alakja azonos Ti-csün (Dijun)nel, Sun (Shun)nak vagy Kuj (Kui)jal.[2]
Származása, nevei
Csiao-csi (Jiaoji) fia, Sao-hao (Shaohao) unokája és a Sárga Császár dédunokája.[3]
A források szerint Ku eredeti családneve Csi (Ji) 姬, a személyneve pedig Csün (Jun) 俊. Innen származik a Ti-csün (Dijun)nel 帝俊 való azonosítás elmélete. Ugyanakkor gyakorta a Kao-hszin (Gaoxin) 高辛 vagy Kao-hszin Si (Gaoxin Shi) 高辛氏 néven hivatkoznak rá.
Alakja, legendái
Alakja A történetíró feljegyzéseiben mint eszményi, igazságos uralkodóként jelenik meg, aki „elvette a földnek gazdagságát, és gondosan használta föl, gyöngéden okította a népet, és megtanította rá, hogy haszonhoz jusson, kiszámolta a Nap és a Hold járását, fogadta és elkísérte őket; felismerte a szellemeket, és tisztelettel szolgálta őket... Mindig idejében cselekedett, s úgy öltözködött, akár egy közönséges hivatalnok.”[4][5]
Egyes források tudni vélik, hogy Ku már tizenöt éves korában segített nagybátyjának, Csuan-hszü (Zhuanxu)nek a kormányzásban, majd harmincéves korában átvette a trónt, és hetven (vagy hetvenöt) éven át uralkodott, és százöt éves korában hunyt el.[6]
Azokból a forrásokból, amelyek Kut valóságos személynek, uralkodónak tekintik, az derül ki, hogy Kunak négy felesége volt, akik egy-egy fiúgyermeket szültek neki. Az első felesége, a ju-tai (youtai) 有邰 törzsből származó Csiang Jüan (Jiang Yuan) 姜嫄 szülte Hou-csi (Houji)t, a Köles herceget, akit majd a Csou (Zhou)-dinasztiát megalapító csou (zhou) törzsek tekintettek ősüknek. A második felesége, a ju-szung (yousong) 有娀 törzsből származó Csien-ti (Jiandi) 簡狄 szülte Ce-csi (Ziqi)t 子契, akit a Sang-Jin (Shang-Yin)-dinasztiát megalapító törzs tisztelt ősatyjaként. A harmadik felesége, a csen-feng (chenfeng) 陳豐 törzsből származó Csing-tu (Qingdu) 慶都 szülte Fang-hszün (Fangxun)t 放勳, a későbbi Jao (Yao) császárt. A negyedik felesége, a csü-ce (juzi) 娵訾 törzsből származó Csang-ji (Chanyi) 常儀 pedig szülte Cse (Zhi)t, aki Ku halála után átvette apja trónját, őt pedig kilenc évnyi uralkodás után féltestvére, Jao (Yao) követte a trónon.[7]
Egy másik forrás arról tudósít, hogy Kunak volt egy olyan felesége is, akinek a lába soha nem érintette a földet. Ez az asszony gyakorta álmodta azt, hogy lenyeli a Napot, s ezt követően nyolc fiút szült Kunak.[8]
Megjegyzések
Jegyzetek
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Shi ji/1. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 11.)
- ↑ Kínai mitológia 1988 449. o.
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Shi ji/1. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 11.)
- ↑ Lásd az eredeti szövegben: Shi ji/1. (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 11.)
- ↑ Kínai mitológia 1988 449. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 449. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 450. o.
- ↑ Kínai mitológia 1988 449. o.
Irodalom
- ↑ Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
- ↑ Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN 0-253-34021-7. 6. o.
- ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9
Kapcsolódó szócikkek
- Kínai mitológia
- Csuan-hszü
- Cse császár
- Jao császár
- Ókorportál
- Kína-portál