Nagytétény

Nem tévesztendő össze a következővel: Nagycétény.

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Töhötöm.

Nagytétény

A Száraz-Rudnyánszky kastély, ma múzeum
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XXII.
Alapítás ideje	1228 (első említés)
Városhoz csatolás	1950
Népesség
Teljes népesség	12 045 fő (2001)^[1] +/-
Elhelyezkedése
Nagytétény Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 58′ 41″47.390833333333, 18.97805555555647.390833°N 18.978056°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 27″, k. h. 18° 58′ 41″47.390833333333, 18.97805555555647.390833°N 18.978056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytétény témájú médiaállományokat.

Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben. A Duna jobb partján található.

Határai

A Dózsa György út Budapest főváros határától – Minta utca – Nagytétényi út – Növény utca – Kis-Duna – Duna folyam – Budapest főváros határa a Dózsa György útig.

Nevének eredete

Neve az Anonymus által Tuhutum-nak írt Töhötöm honfoglaló vezér nevéből származik, mely a türk Tigin (kagán herceg) szó t képzős és birtokos -m raggal ellátott alakja. (Melich: Mny. 1925.126)

Története

Nagytétény nevét 1228-ban említette először oklevél Thethen néven.

Tétény a római Campona tábor-erőd helyén épült. Nevét valószínűleg a honfoglalás kori Tétény vezérről nyerte. Tétény a vezérek második nemzedékéből való, akinek itt lehetett téli szállása és aki Szabolcs vezér idején a Duna Tétény feletti, a kendét megillető partszakaszát birtokolta felfelé, egészen a Fertő tó melletti Tétény (Moson megye) nyári szállásig. A 13. században a település a tétényi nemesek birtoka volt, akik a megyei közéletben is részt vettek. Az 1270-es évektől a Héder nemzetség birtoka. A Héder nemzetségbeli Henrikfiak a fövenyi (bökénysomlói) csata után a gyermek IV. Lászlóval ide vonultak vissza. 1279. július 25. körül itt országgyűlést is tartottak a kun kérdésben. Itt adott ki oklevelet Héder nemzetségbeli János nádor és Gergely hercegi étekhordó mester, és 1309-ben itt tett hűségesküt Károly Róbert királynak Henrik bán fia Henrik Gentilis legátus előtt. Ezen adatok valószínűsítik azt, hogy a Héder nemzetségbelieknek itt udvarháza vagy kastélya állhatott. Már a 14. században is voltak budai polgár birtokosai, egy időben királyi birtok volt. 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 7 garas pápai tizedet fizetett. 1424-től a királyné tulajdona volt, 1443-tól a Héderváriaké. Részbirtokosai között szerepel Zane budai olasz özvegye, a Rozgonyiak és Drágffy Bertalan is.

A 15. század elejétől mezőváros. A 16. században Enyingi Török Imre, Sárkány Ambrus és Szakács Mihály tulajdonában voltak. A mai kastély egy középkori vár helyére épült, és a templomának is vannak középkori részletei. Tétény lakói között voltak szlávok, akik a rév melletti Tót utcánál laktak. Az itt szereplő Cetherth teleknév utal származásukra. Tétény több utcája ismert, telkei erősen elaprózottak voltak. Mint mezővárosnak a jelentőségét mutatja, hogy kőművesek lakták, voltak mészárszékei, a határában rétek, szőlők, halászóhelyek és malmok. Mivel erdejük nem volt, Törökbálint erdejét használták egy királyi engedéllyel. A késő középkori Tétény lakóinak nagy része már magyar volt, sok iparos volt köztük. Tétény fejlődését az is elősegítette, hogy az első napi pihenőhely volt a Budáról kivezető főút mellett. A törökök kiűzése után rövid időre elnéptelenedett és a 18. században – főleg németekkel – újratelepítették. 1949. december 31-ig önálló település volt, ekkor Budapesthez csatolták. Azóta Budatéténnyel valamint Budafok nagy részével a XXII. kerületet alkotja.

Látnivalók

Kastélya, a Nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély 1746-1760 között épült.
Gloriette (1751-ből), benne Nepomuki Szent János szobra,
Szent Flórián szobor,
nagytétényi országzászló,
az első tétényi iskola épülete (Nagytétényi út 273.),
a polgári iskola épülete (Nagytétényi út 259.),
Római katolikus nagytemplom (barokk),
Szentháromság oszlop (szintén barokk),
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nagytétényi fiókkönyvtára az egykori zsinagóga épületében,
Szelmann Ház (Nagytétényi út 306.),
református templom,
botlatókövek a Szentháromság utca 13. számú ház előtt az 1944-ben Auschwitzban meggyilkolt Kohn házaspár emlékére,
Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótér.

Galéria

Emléktábla a katolikus templom falán
I. világháborús emlékmű
Szentháromság-szobor
Nagytétényi út
Református egyházközség temploma

Ismert emberek

Itt született Hugonnai Vilma és Romhányi József.
Itt született László Zsigmond (született Singer Zsigmond) Erkel Ferenc-díjas (1962) zenetörténész, filológus, a zenetudományok kandidátusa (1972)

Jegyzetek

↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai

Források

Györffy György: Pest megye
Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 513. o. ISBN 963-05-6411-4

További információk

Nagytétény történetéről Dindi István helytörténész több kötetet publikált:

Nagytétény a 20. század hajnalán
Nagytétény az 1930-as években
Nagytétény az 1940-es években
Nagytétény az 1950. évi városegyesítés után
Történetek Nagytétény múltjából : Évszázadok históriái az ókori Camponától a rendszerváltásig