Slobodan Jovanović

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Slobodan Jovanović
19. miniszterelnöke
Hivatali idő
1942. január 12. – 1943. június 26.
ElődDušan Simović
UtódMiloš Trifunović

Született1869. december 3.
Újvidék
Elhunyt1958. december 12. (89 évesen)
London
Pártfüggetlen politikus

SzüleiVladimir Jovanović
Foglalkozáspolitikus, jogász, miniszterelnök
Iskolái

DíjakA Zágrábi Egyetem díszdoktora
A Wikimédia Commons tartalmaz Slobodan Jovanović témájú médiaállományokat.

Slobodan Jovanović (Újvidék, 1869. december 3. – London, 1958. december 12.) Szerbia egyik legtermékenyebb tollú műkritikusa volt, valamint történész, szociológus, újságíró, ügyvéd, politikus, jugoszláv miniszterelnök. Megkülönböztette egy jellemzően tiszta és éles írásmód, melyet később belgrádi-stílusnak neveztek műkritikus kortársai: Jovan Skerlić, Bogdan Popović, Pavle Popović és Branko Lazarević. A társadalmi és politikai nézeteiben liberális, Jugoszláviában az alkotmányjoggal kapcsolatban a legnagyobb szaktudása volt, a szerb prózai stílus egyik mestere, s majdnem félévszázadon át a szerb értelmiség egy vezetője. 1890-ben jogból doktorált Genfben, 1905-1941 között a Belgrádi Egyetem jogászprofesszora, a második világháború alatt – száműzetésben – politikus, miniszterelnök volt.

Életrajz

Tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte Belgrádban, Münchenben, Zürichben és Genfben. 1890-1892 között posztgraduális képzésen vett részt alkotmányjogból és politikatudományokból Párizsban, mielőtt belépett volna a szerb külügyi szolgálatba. 1893-ban kinevezték attasénak az isztambuli szerb követségre, ahol két évig szolgált. Ebben az időben kezdett írni és az irodalomkritikai cikkeit publikálni, később az akadémiai és irodalmi tevékenység miatt otthagyta a diplomáciai szolgálatot. 1897-ben kinevezték professzornak a Belgrádi Egyetem Jogi Karára. Több mint négy évtizeden át tanított a jogi karon, ahol hírnevet szerzett az alkotmányjog, valamint a szerb nyelv és irodalom legjobb ismerőjeként. A Belgrádi Egyetemen rektor lett kevéssé 1939-es nyugdíjazása előtt.

Jegyzetek

Források

  • Radojević, Mira. Contribution of Slobodan Jovanović to the study of national history of the 19th and the first half of the 20th century, Slobodan Jovanović: life, work, times. Belgrade: SASA, 303-314. o. (2019) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Slobodan Jovanović című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Sablon:Szerbia nemzeti jelképei
  • m
  • v
  • sz
Szerbia Szerbia nemzeti jelképei
Alkotmányos
Kulturális
  • nemzeti kitüntetések
  • koronázási jelképek
  • heraldika
    • szerb sas
    • szerb kereszt
  • konyha
Műemlékek
UNESCO
  • Studenica
  • Stari Ras városa és a Sopoćani kolostor
  • Gamzigrad
  • Koszovó középkori műemlékei
Egyéb
Személyek
Védőszent
A szerb dináron szerepelnek
Fauna és flóra
Elnevezések és kódok
  • Szerbia elnevezései
  • .rs
  • .срб
Nem hivatalos
  • szerb népi hősök
  • szerb epikus költészet
  • szerb tisztelgés
  • mottók (Csak az egység menti meg a szerbeket)
  • népviselet
  • hangszerek
  • Szerb anya
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJkxFWWXjPVXFrJcJTBByd
  • VIAF: 4985009
  • LCCN: n85068189
  • ISNI: 0000 0001 2118 6463
  • GND: 119298074
  • SUDOC: 03106115X
  • NKCS: jo2004213408
  • BNF: cb122351733
  • Szerbia Szerbia-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap